George Byron: Pillantásunk nem látta más

Pillantásunk nem látta más,
mosolyunk nem érthette meg,
két szív közt titkos suttogást,
két reszketőn kulcsolt kezet.
Csókunk oly szűz volt, bűntelen,
hogy hőbb vágyat tiltott szívünk,
oly tisztán csillogott a szem,
a szenvedély pirulva tűnt.
Hangod ujjongni tanított,
ha a csüggedés tört reám,
s ittam az égi dallamot,
de ajkadról ittam csupán.
A zálogunk - még hordom én,
de hol a Tiéd?
S ah, Te hol vagy?...

- Tótfalusi István fordítása


Nincsenek megjegyzések: