Orbán Balázs:Vallomás a távollevőnek


Elmondanám neked, hogy mennyire vágyom,
Vágyom hallani egy szép fagott hangját.
Hallani vágyom testemnek sercegését,
Amikor alkonyi lángok megrohanják.
Hallani akarom a Nap felkelését
S tapintani a még nem létező formát:
Formát melyet vékony fényekből összerak
Megőriz a táj s világot őrző szemed.
Melyben –erre vágyom- szállnak majd madarak
És elcsicsergik, hogy mindig szerettelek.

Nincsenek megjegyzések: