Őri István: Kívánságok

Úgy szeretnék csendben élni
a világtól messze - csak mesélni
nem szeretni, nem gyűlölni
csak néhány apró mozdulatot tenni
lapozni egy könyvet
elnézni messzire, túl az életen
nem álmodozni, nem vágyni semmire
nem titkolózni, nem félni
csak élni
csendben, egyedül
(Veled?)
már nem is tudom, mi a neved
oly rég volt a múlt
az ostoba elme mindent elfeled...
talán nem is ostoba
mert ez a jó
nem tudom, mert azt is elfeledtem
mi a jó
(Neked?)
aludni
hosszan, kitartón, akarattal
takarózni puha, sötét paplannal
mi nem engedi hozzám
az álmokat, a képeket, a hangokat
az érintéseket
az Arcodat...