27.
Sötétség volt.
Te kiraktad körmeid félholdjait
hogy világítsanak nekem.
Én mentem a tízholdú éjszakában
ha megéheztem egy hold elém ereszkedett
én ettem róla.
Ha fáztam a másik beborított ezüst takaróval
ha elfáradtam a harmadik függőágyba fektetett
és ringatott a Mindenségben.
Mikor felébredtem tízholdú kezed nem találtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése