Kormányos Sándor: Dallamok

Először csak zümmögéssé
zsongatja bent a hangot,
majd váratlanul megkondít
egy apró kis harangot.

Majd alájátszik szívem is,
és fürge dobbanások
lüktetnek át a ritmuson
mint dobpergés-varázsok.

És dal már minden legbelül
én mégis felkiáltok:
Ki álmodja dallamokká
bennem a némaságot?