Szikora Zsó: Jöttél

Tükröt tartottál elém,
lássam olyannak magam,
amilyennek te látsz
ott, a túloldalon.
Akartad, hogy megismerjem
azt, aki igazán vagyok,
s kiteljesedjek általad,
míg te bennem.
Emlékszel? Kacagtam rajtad,
s kétkedve ismételgettem:
ugyan miért is gondolod,
hogy ez neked menni fog;
és különben sem létezhet
olyan dolog,
ami új lehet számomra,
önmagamban.

Ma már csak mosolygok,
nélküled sokkal kevesebb
lennék, mint aki vagyok.