horgolják künn a téli esték,
s néha lehull egy-egy csepp
emlék - s a csend még csendesebb.
Játszom, hogy megtalállak,
hol csillagok húznak rőt fátylat
s vonszolnak vérző szemeket:
látlak... s a csend még csendesebb.
Fájjon... vagy inkább mégsem.
Nem fájhatok neked már én sem.
Mit tehetnél, csak csendben tedd
értem... s csendünk még csendesebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése