Serfőző Simon: SZERELEM

Ruháid belsejét kiforgattam,
felkutattam nappalod,
amelyen átjöttél,
mint egy síkságon,
selymeid, hajad szétkuszáltam.
Kihallgattam ágyad csöndjét,
ajtódból visszafordultam,
szétfeszítettem melletted álló sugarat,
vetkőzésnél meglestelek.

Tegnapi napba visszafutva,
hangod meghallgattam újra,
feldúltam jelened, mint a lombot,
magánnyal bekerítettelek,
hogy kifaggassam vergődésed neszét,
szerelemben rád nyitottam szemem:
mindent megtudjak rólad.
Lélegeztél bennem boldogan.