Megfáradt napjaid monoton zajában néha még hallod vágyaid dalát, gyötrően sajdul szívedben az érzés, ha felzengni hallod régi dallamát. Akarsz-e lángot lelked hunyt tüzébe? Akarsz-e fényt, ha rád szitál a köd? És akarsz-e mondd csak, önmagadnak tükröt, s bele mersz-e nézni, vagy újra eltöröd?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése