Szita Zoltán: Csillagok porából

Csillagok porából születtél meg
a távoli mindenség fényéből nekem,
hogy a szívemet észrevétlen befújja
ez az aranylóan izzó csillagszerelem:
És ahogy sodor bennünket egyszerre
ez a végtelen boldog szerelmes áradat,
már talán csak annyi időm maradt
hogy halkan belesúgjam a füledbe,
hogy én egyre jobban szeretlek!
És teljesen megrészegülve
Tőled, megcsókoljam tündöklő válladat.