Robert Desnos: Utolsó vers

oly sokáig álmodtam rólad
s annyit jártam keltem beszéltem
s szerettem árnyadat
hogy belőled semmi sem maradt

árnyék leszel a többi között
százszor is sötétebb az árnynál
s árny leszek mely újra megtalál
élted napsugaránál

- Somlyó György fordítása

Ágai Ágnes: Igeidők

Szerettél. Szerettelek.
A múlt idő zónájába kerültünk.
Furcsa, idegen vidék.
Nem tudok tájékozódni benne.
Elsüllyedek.
Ránk nehezedik a volt,
nem fénylik föl a lesz.
Minden megtörtént már.
Ezentúl együtt soha semmi.
Ez a megfellebezhetetlen,
végérvényes bizonyosság!
Már minden csak visszafelé.
Már nem érezlek, csak emlékezlek.

André Chénier : Alszom s szívem virraszt

Alszom s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.
S mellém varázsol egy aranyló színű álom.
A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg
érintem bőrödet, feszes lesz és remeg.
S egy indulat riaszt, az álomképi béke
széthull és zaklatott, rossz ébredés a vége;
magamban fekszem itt, felgyúlva azt hívém,
szép szádat csókolom s párnát csókoltam én;
és álmomban karom ölelni vágyva tested,
a párna pelyheit ölelte csak helyetted.

- Radnóti Miklós fordítása

Adam Suchánsky:Szavak

Abban a rózsaillatként
illanó pillanatban,
többet akartam neked mondani,

többet
egy köszönömnél,
és ezt úgy mondani,
mintha csak egyedül lennénk
a nap alatt,
a felhők alatt,
vagy mezők közepén.

Szerettem volna, de a szavak...,
elárultak a szavak, nem keltek szárnyra.
Talán nem bírták (el) a szerelem terhét.

- Fuhl Imre fordítása

Kányádi Sándor:Egyszer majd szép lesz minden

Egyszer majd szép lesz minden,
a telet s az őszi
félelmet, hidd el,
szerelmünk levetkőzi.

Úgy állunk majd a fényben,
mint a virágzó ágak,
büszkén viseljük szégyen
nélküli koronánkat.

Sötétben sem kell félnünk,
útjaink beragyogja
hajdani szenvedésünk
virrasztó teleholdja.

Kormányos Sándor :Minden vers...

Néhány apró kis mosoly,
ma már csak erre futja:
A kacagás hol gyöngyözik,
áruld el hát, ki tudja?

Mondd, csak mondd, mi lett velünk
s mi lesz, ha nemsokára
már nem rímelnek mondatok
a vágyak verssorára?

Nem talál többé a szó
a kettőnk ritmusára,
s mit nem mondtunk ki ott marad
majd, vers nélkül bezárva.

Minden ami versbe nő
a szívhez van kikötve,
és minden minden vers Te vagy:
Most és mindörökre...

Mirko Kovacević :KÜLDEMÉNYEK

I.

Őrizni akartam az eső illatát,
fehéríteni a felhőt odafent,
fogni a nagyívű szivárványt,

s mindet egy tisztásnyi
derült éggel üdvözletképp
küldeni neked.

II.

Tartsd vissza titkolt vágyaidat
és hangos óhajaid,
s tárd ki az emlékezés ablakát!

Most küldöm neked épp
messzitűnt kék álmomat.

- Cseh Károly fordítása