Pucér tündérek
táncolnak csókunk körül.
Napozik a Nap.

- Fodor Ákos


Mióta nézlek:
látom, hogy látványodtól
szemem is szépül.

- Fodor Ákos

Szónál szebbet súgsz,
kezdete és vége nincs,
ölelsz, ölellek.

- Fodor Ákos


Jules Supervielle: Közel álmodlak-e vagy távol

Közel álmodlak-e vagy távol: egy nekem,
mindig határozott vagy és cáfolhatatlan,
szemem láttára lesz belőled zene, dallam
s már lát a fülem is, épp úgy, mint a szemem.

Úgy élsz bennem, akár ha itt állnál előttem,
szíved oly dallamos, oly nyílt; és néhanap
hallom, amint dobogsz halántékom alatt,
mikor mélyeimen átsurransz eltűnőben.

- Rónay György fordítása


Szabolcsi Zsóka :Édes –bús ízekkel


Számban édes-bús ízekkel,
fülemben gyöngyös nevetéssel,
kezemben szikrák melegével,
lelkemben érzések erejével
tapintok hűs árnyékokat,
hallgatok bennem szóló dalokat,
érzem múlt csókok zamatát,
tegnapomat élem, nem a mát..

Moha :Én "csak"az igazat

segítőm
a szemérmetlenséget
zengő
vágyódás,

ezernyi rímbe
simulhatna az
ismétlődő vallomás

virágfonatok
színes szirmába
kapaszkodva
libbenhetnék be
lelked nyitott ablakán

vagy

irigy gőggel
másolhatnám
a való versek
káptalanul örök
sorát

hogy csituljon
ijedt
lélekvisszhangod

én „csak” az igazat
akarom szívtenyered
vonalára rakni

hogy
igazul tudlak
vigyázni
szeretni
várni...

képtelen volnék megtanulni
a nélküled-et már...


Zelk Zoltán: Csak téged

Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert szeretném, hogy megtanuljad,
ha felelnem kell egyszer érted,
akkor te is, már vélem tudjad,
hogy én csak tégedet szeretlek :
meglestem a szomorúságot,
nem magamért, de temiattad
szövi-fonja körém e hálót.

És szívemet is rajtakaptam,
engem elárult, a te lépted
után fülel a jövendőben,
miattad virraszt. Mondd, megérted ?
Figyelj ide hát, példát mondok:
ha fekszem álmatlan s képzelgek,
félek valami szörnyű kórtól,
nem magamat, téged képzellek . . .

A te tested retteg testemben,
a te jövőd az én jövőmben,
így élek én magam veszítve
s téged kettőzve az időben.
Az időben, az elfogyóban,
mely nem örök, csak az istennek -
tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :
én már csak tégedet szeretlek.