Nem érdekel, hogy sikeres vagy-e az életben,
és hogy mennyi megtakarított pénz van a folyószámládon.
Az álmaid gazdagságát szeretném tudni, szíved titkos vágyait,
és még azt, hogy van-e bátorságod koldusként a lét kapuját feszegetni.
Az sem érdekel hány éves vagy.
Azt szeretném tudni, hogy megmered-e kockáztatni, hogy újra megbízz valakiben,
és világgá mered-e kiáltani azt, hogy – igen, merek!
A horoszkópod sem érdekel, vagy az, hogy mi az aszcendensed.
Az érdekel voltál-e már a kozmoszod legmélyén, s onnan sikeresen vissza-e tértél.
Azt szeretném tudni, hogy megértetted-e: a fájdalom együtt jár az élettel.
Azt szeretném tudni, hogy mersz-e úgy ölelni és csókolni,
hogy eljussunk az eksztázis csúcsáig.
Vagy, hogy mersz-e az esőben fütyörészve virágot szedni.
Az sem érdekel milyen lakásban élsz, vagy mennyi a kereseted.
Azt akarom tudni, tudsz-e mosolyogni mikor bánat gyötör,
hogy ilyenkor tudsz-e egy bohócot utánozni, aki a szíve rejtekén zokog,
és mégis mosolyogva játszik a hegedűjén egy gyermeknek,
hogy így, szíve könnyeitől gyógyulást nyerjen.
Nem érdekel honnan jöttél. Az érdekel hová tartasz.
Az sem érdekel milyen iskolába jártál.
Azt szeretném tudni, megértetted-e az igaz emberi értékeket.
Azt szeretném tudni, hogy a krízisekben is szereted-e saját magad,
hogy megtudsz-e bocsátani magadnak és másoknak,
s hogy elszántad-e magad a győzelemre.
Azt szeretném tudni, hogy mersz-e Álmodó Sólyomként szárnyalni,
hogy van-e látásod, s van-e célod,
és ezekért képes vagy-e a legvégsőkig kitartani.
Azt szeretném tudni, hogy mersz-e velem a tűz fészkében meztelenül táncolni,
anélkül, hogy közben elborítana a félelem.
