Hatos Márta :Ha jönnél most...
Ha jönnél most halvány holdsugáron,
hullámzó éjben, ezüst szálakon,
vagy langyos széltől sodrott pókfonálon,
vagy illat könnyű szárnyán szótlanon...
Most: hogy százéves fák alatt várlak árván.
Most: hogy az áradó folyót nézem csendesen.
Most: hogy szívem már teljesen kitártam.
Most: mikor lelked már eggyé vált velem.
Most, ha jönnél, a hullámzó éjben...
most
Szótlanul Szeretnélek Szeretni
Keresztury Dezső :Elmondhatatlan
Ó, hogy iramlik, hogy ragad
a napok vad vágtája! Nézd,
mint vonz a lomha áradat,
ó, nézd a világ tengerét!
Örvény kap el s mint a kitárt
mélység fölött az egyetlen igaz cél,
úgy int felénk a hű, szilárd
sziget, mit éveinkből építettél.
Mint párát, átszakít a fény,
oldódom, siklom, mint a hab,
de te vagy a part és a héj,
hol illó lényem megmarad;
a gyökér vagy te, én az ág,
mely felsuhant és lágyan ing a szélben,
s a gondok vad vércsehadát
a te szavad riasztja el felőlem.
Hogy mondjam, mi ködnek az ég,
hogy mondjam el, mi vagy nekem,
hogy mondjam fényed mély delét,
hogy mondjam: ez a szerelem,
hogy mondjam el a hű hitet,
hogy mondjam el szót nem lelő zavarban,
hogy mondjam el az életet,
hogy mondjam el, ami elmondhatatlan?
a napok vad vágtája! Nézd,
mint vonz a lomha áradat,
ó, nézd a világ tengerét!
Örvény kap el s mint a kitárt
mélység fölött az egyetlen igaz cél,
úgy int felénk a hű, szilárd
sziget, mit éveinkből építettél.
Mint párát, átszakít a fény,
oldódom, siklom, mint a hab,
de te vagy a part és a héj,
hol illó lényem megmarad;
a gyökér vagy te, én az ág,
mely felsuhant és lágyan ing a szélben,
s a gondok vad vércsehadát
a te szavad riasztja el felőlem.
Hogy mondjam, mi ködnek az ég,
hogy mondjam el, mi vagy nekem,
hogy mondjam fényed mély delét,
hogy mondjam: ez a szerelem,
hogy mondjam el a hű hitet,
hogy mondjam el szót nem lelő zavarban,
hogy mondjam el az életet,
hogy mondjam el, ami elmondhatatlan?
![]() |
P.Pálffy Julianna :JPG
(… ecset nem engedelmeskedik kezemnek,
ezért szavakkal festek képeket - Neked.)
Apró pilléid
hű szerelmet ígértek
cseresznyevirág…
Ne tépj májusi
orgonát!- ha a szíved
hideg mint a jég.
Nyári záporok
mosták el lábad nyomát.
Milyen messze vagy!
Csillaghulláskor
mindig kívánok, de csak
téged - magamnak.
Duna-parton őszt
színeznek már a lombok.
Ölelj át, fázom! -
… mézzel és borral
várlak, csókokkal enyhítsd
szomjam s szomjadat.
ezért szavakkal festek képeket - Neked.)
Apró pilléid
hű szerelmet ígértek
cseresznyevirág…
Ne tépj májusi
orgonát!- ha a szíved
hideg mint a jég.
Nyári záporok
mosták el lábad nyomát.
Milyen messze vagy!
Csillaghulláskor
mindig kívánok, de csak
téged - magamnak.
Duna-parton őszt
színeznek már a lombok.
Ölelj át, fázom! -
… mézzel és borral
várlak, csókokkal enyhítsd
szomjam s szomjadat.
Moha :Én "csak"az igazat
segítőm
a szemérmetlenséget
zengő
vágyódás,
ezernyi rímbe
simulhatna az
ismétlődő vallomás
virágfonatok
színes szirmába
kapaszkodva
libbenhetnék be
lelked nyitott ablakán
vagy
irigy gőggel
másolhatnám
a való versek
káptalanul örök
sorát
hogy csituljon
ijedt
lélekvisszhangod
én „csak” az igazat
akarom szívtenyered
vonalára rakni
hogy
igazul tudlak
vigyázni
szeretni
várni...
képtelen volnék megtanulni
a nélküled-et már...
Kiss Dénes :Időző
Meg kell fejtenem, ki vagy
mit akarsz velem
mennyi benned az áhitat
a barátság a szerelem
Visz-e szorongás
napfényes utcákon át
az élesre csiszolt őszben
hol mint kristályrácsok
villantják puszta fakoronák
a Nap cserepeit
s pókháló ejti csapdába
az időtlent
Meg kell fejtenem e nagy
szelídgesztenyék alatt
vonásaid keresztrejtvényét
csönd-kondító pillantásodat
s ki vagyok neked
te nekem ki vagy?
Hadd tudjam meg
e tiszta szavú őszben
amiért e végtelen pillanat
ragyogó tisztásán
elidőztem
mit akarsz velem
mennyi benned az áhitat
a barátság a szerelem
Visz-e szorongás
napfényes utcákon át
az élesre csiszolt őszben
hol mint kristályrácsok
villantják puszta fakoronák
a Nap cserepeit
s pókháló ejti csapdába
az időtlent
Meg kell fejtenem e nagy
szelídgesztenyék alatt
vonásaid keresztrejtvényét
csönd-kondító pillantásodat
s ki vagyok neked
te nekem ki vagy?
Hadd tudjam meg
e tiszta szavú őszben
amiért e végtelen pillanat
ragyogó tisztásán
elidőztem
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






