Gyűlölöm, hogy vagy
és nem az enyém
csak kósza gondolatként
létezem neked, mert
több már nem lehetek
mint amit egyszervolt
gyönyöröm adhatott
sorsom rád sírom és kimondom:
szeretlek a valóságnál is szebben
bocsásd meg, hogy jobban
már nem tehetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése